Ahol a mocsári kosbor lakik (még): Monor, Városrét
2024-ben egy Monoron élő biológus, Duchaj Benjamin, beadványt nyújtott be Monor Város Önkormányzatához, amit a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság 2024. végén tárgyalt. A beadványban D. B. Monor környéki területek helyi védelem alá helyezését kérte, hogy az ott élő 56 (azóta tudjuk, hogy ennél is több), védett és fokozottan védett növény- és állatfaj túlélése lehetséges legyen. Az MKKP monori csapata pont ott volt az ülésen (az érintett napirendi pont tárgyalása: 12.37-től), így szereztünk tudomást a kezdeményezésről, és úgy döntöttünk, hogy mellé állunk.
A bizottsági ülésen – némi vitát követően – az a döntés született, hogy a védelem alá helyezés elindítása előtt a város megkeresi az érintett területek tulajdonosait, és hozzájárulásukat kéri a folyamat elindításához. A megközelítés némileg faramuci, hiszen itt arról van szó ugyebár, hogy a város, amennyiben indokoltnak látja adott terület védelem alá helyezését, elindítja a folyamatot a vonatkozó jogszabályok mentén, hogy végül megvalósulhasson a közérdekű cél: a védett fajok élőhelyének tartós megőrzése. Ennek a folyamatnak ugyan kötelező eleme az érintettekkel folytatott konzultáció is, de a hozzájárulásuk kikérése a folyamat elindításához egyáltalán nem az. Akkor miért döntött úgy mégis a bizottság, hogy megkéri a tulajdonosok hozzájárulását? Nos, ezt nem tudhatjuk, de lehet, hogy lesz olyan gyanakvó olvasó, aki szerint arra számíthatott a döntéshozó, hogy a tulajdonosok hozzájárulása esetleg elmarad, így nem kell foglalkozni az üggyel.
Mocsári kosborok a monori Városréten
A képen a fokozottan védett piroslábú cankó
Na de mitől kiemelt jelentőségű a Városrét területe?
A Városrét egy Monor dél-keleti határában található terület. Hely- és vízrajza okán eredetileg buja vizes-lápos élőhely, Monor legértékesebb természeti területe. A közszájon forgó verzióval szemben nem a Forrás-völgyben, hanem itt volt/van Monor legszebb lápi társulása. 50 védett és számos, fokozottan védett, Natura 2000-es jelölőfaj él itt, meg egy csomó egyéb faj is, köztük a fentebb már említett mocsári kosbor. Arról nem is beszélve, hogy ökológiai folyosó, húzódik rajta keresztül, ami tovább növeli jelentőségét.
A területet hagyományosan kaszálóként, legelőként hasznosították, ami békésen megfért az itt található lápi fajok igényeivel. Ezt a békés együttélést aztán a modern kori ténykedéseink elkezdték szépen fokozatosan felszámolni. Annak a mára évszázados elhibázott törekvésnek az eredményeként, amely a szántóterületek létrehozását tekintve szent célnak, ez a terület is egyre jobban kiszáradt. Már az államszocializmus idején bőszen ment a lecsapolás, kiszárítás csatornák ásásával (24-es főcsatorna), annak ellenére, hogy akkor még nem is használták más célra, mint kaszálóként. A szárítás aztán haladt szépen tovább egészen a közelmúltig, amikor is az alábbiak szerint folytatódott.
A Monori Kisállatvásár szervezője 2019-ben megvásárolta a Városrét egy részét. A megvásárolt területen kivágták az őshonos faállományt, helyükre épületek kerültek és elkerítették a területet. Ezután évekig nem történt semmi a telken, de 2024. elején murvás utak létrehozásával és a 24-es főcsatorna mellékágának kotrásával igyekeztek tovább szárítani a területet, hiszen vízben tapicskolva nem kisállatvásár a kisállatvásár.
Szóval az elmúlt években igencsak felgyorsult a folyamat, ami a Városrét értékes élővilágának eltűnése felé mutat. A Monor várossá avatásának 30. évfordulójára készült kiadványban 2019-ben például még írnak olyan fokozottan védett fajról, aminek azonban azóta nem találni nyomát területen. Csak találgatni lehet, vajon melyik fejlesztésnek esett áldozatul?
Korábban a Városrét lakója volt a fokozottan védett pókbangó. Korábban. Volt.
A problémát a WWF Magyarország is feldolgozta egy kisfilmben (a monori Városrétről szóló rész 4.20-nál kezdődik). Jól látszik a filmből, hogy a Városrét is ugyanannak a hosszú ideje zajló folyamatnak az áldozata, ami Magyarországból vízhiányos országot csinált. Ugyanaz a törekvés veszélyezteti a mocsári kosbor és társai életét, ami miatt az utóbbi években a monori kutakból időről-időre elfogy a víz. A kosbor szinte biztosan előbb adja fel, de mi vajon meddig bírjuk?
A megoldás pedig nem olyan borzasztóan bonyolult. Vízmegtartó praktikákkal és a terület átgondolt, az érintettekkel együttműködve kialakított hasznosításának kidolgozásával megmenthetők lennének az egyre fogyatkozó lápi növényeink és rovarfajaink, és a monori emberek életfeltételi is javíthatók lennének. Ebbe az irányba indultunk el a Városrét helyi védelem alá helyezésének szorgalmazásával, aminek indokoltságát az a szekértői dokumentum is határozottan alátámasztja, (tanulmány linkje/képe) amelyet időközben Monor Város Önkormányzata készíttetett, úgyhogy a jelek szerint minden egy irányba mutat.
Összességében tehát nem tudjuk, pontosan mi készül itt, elég nagy a titkolózás ez ügyben. A képen pirossal a már beépíthető kereskedelmi szolgáltató terület, zölddel általános mezőgazdasági terület a településszerkezeti terv szerint.